A medvetalpat egy nagyon kedves bácsitól vettem a ráckevei
piacon. Gyönyörű kaktuszokat árul (érdemes elmenni).
A fügekaktuszok vagy medvetalp-kaktuszok a kaktuszfélék egyik alcsaládjába tartoznak. Amerikában mintegy 300 fajuk ismert.
Az aztékok egyik istene, Huitzilopochtli megígérte, hogy
elvezeti népét oda, ahol letelepedhetnek, és felépíthetik nagy fővárosukat, Tenochtitlánt
(A fügekaktuszok helyét). A helyet ott találják meg, ahol egy kaktuszon ülő
sast látnak, csőrében kígyóval. De ez persze csak legenda. Nagyon érdekes
kaktusz a medvetalp, szerintem már a kinézete is, mivel egymásra váltakozó ék
alakú hajtásai vannak (ezt nem tudtam megfogalmazni ezért apa segített). A tüskéi,
(ha mondhatjuk annak) olyan picik, hogy ha hozzá érünk, a szél elfújja ezeket, ezért óvatosan kell vele bánni. Nem kell nagyon sokat locsolni, mint a
Vénusz légycsapóját csak, mint a többi növényt. Nagyon szereti a napot ezért olyan helyet kell
neki találni, ahol éri is a nap, de ha nem találunk olyan helyet, ami tökéletes lenne,
akkor megfelel neki egy félig árnyékos félig napos hely, de feltétlenül érje a
nap. Cserepes növény, én nem tartom jó ötletnek, hogy kiültessük, mert télen
úgyis be kellene vinni egy hűvös helyiségbe teleltetni. Amikor én akartam
szaporítani, akkor megnéztem a neten, de nem találtam semmit, ezért ezt magamnak
kellet kitapasztalnom (ebben anya segített) végül arra jutottunk, hogy az egyik
hajtását levágjuk és egy kicsit megszárítjuk aztán egy cserépbe kaktusz földet
rakunk és majd magától kigyökerezik.
